Lord-koncert Hódmezővásárhelyen

 

 

2007. október 27.

 

Nehéz volt elhinni Gidónak, hogy a Lord még sosem járt Hódmezővásárhelyen. Nehéz, mert az együttes akkora sikert aratott, hogy szinte úgy tűnt, hazajött. A koncert helyszíne a Hódtói Sportcsarnok volt, ahol a csapat az Emeratta, a Kárpátia és az Ossian társaságában lépett fel. A csarnok környékén már jóval hat előtt gyülekeztek a rockerek - érezni lehetett, valami készül. Valami effélét érezhettek egyébként a rendőrök is, mert ők is több kocsival, nagy létszámban vonultak ki, de a végére kiderült: feleslegesen érkeztek, jó hangulatú rockünnepet láthattak, semmi egyebet.

 

A színpadi programot az Emeretta rock band kezdte. A hozzám hasonló öreg rockerek lába, keze mozdult a dinamikusan előadott hazai és külföldi rockslágerekre. Jó bemelegítés volt.

 

Aztán jött a Lord. Meglepődtem, milyen sok fiatal tombol a színpad előtt - merthogy a szombathelyi csapat fellépésére már szépen megtelt a nézőtér, megbecsülni sem tudtam, hány százan gyűltek össze. Talán ezren is? Az első sorokért bizony már küzdeni kellett! Erő belecsapott a húrokba, megdörrentek a hangfalak, és a Megváltás nélkül-lel elindult a buli. Ami mindmáig emlékezetes számomra: valóságos örömzenét adtak elő a fiúk. Bár a Lordra amúgy sem jellemző, hogy összeszorított szájjal, fogcsikorgatva muzsikál, nekem most úgy tűnt, mindenki különösen jó hangulatban, felszabadultan játszott. Egymást követték a jobbnál jobb nóták; érezni lehetett, afféle válogatást kapott a közönség a legütősebb nótákból a Ragadozóktól az Egyedül-ön át a Kifutok a világból-ig - persze azért a Virágdal is felcsendült. Néha a füst, néha szímpadi fények kavalkádja borította el a színpadot. Pillanatképek: Misi egy piros-fehér-zöld lobogót mutat fel büszkén, Attila félelmetes átéléssel szólózik, Gödi pedig, miután a Szóljon a rock-ot előadta, a bokájánál fogva nyakába kapja Misit.

 

 

 

 

A Vándor persze most sem maradhatott el. A ráadásban szorítottak neki helyet a fiúk. "Élete valahol véget ért" - énekelte egyszerre szinte mindenki. Egy pillanatra úgy tűnt, az egész csarnok Lordos - pedig dehogy; nyilván voltak, akik több kedvenc miatt jöttek el és olyanok is, akik nem a Lord miatt. Mégis: a fiúk csatát nyertek jókedvvel, profizmussal és nagyszerű muzsikával.

 

Aztán jött a Kárpátia meg az Ossian. A Kárpátia számomra szinte ismeretlen zenekar volt eddig a napig. Nagyon egyszerű, kemény, zúzós zenét játszanak könnyen átérezhető, néhol elgondolkoztató hazafias szövegekkel. Úgy tűnt, mostanság az ő táboruk a legnagyobb, csurig telt a kedvükért a csarnok, koncertjük alatt lobogtak a nemzetiszín és az Árpád-sávos lobogók. Az Ossian pedig hozta, amit a közönség várt: néhol szinte már nosztalgikus, de nagyon szerethető heavy metallal szántották végig a színpadot. Amikor először hallottam Ossiant, még lemezük sem volt. Úgy tűnt, mint ha mit sem változtak volna azóta, pedig tudom, Endre mögött már régen nem azok muzsikálnak, akikkel indult.

 

Jó kis buli volt. Hogy valami rosszat is írjak: a sör drága volt és Lord-relikviákat nem lehetett kapni, pedig rengeteg póló- és zászlóárus kínálta portékáit. Mint Horváth Pistitől megtudtam, egyszerűen azért, mert túl messze volt a koncert, nem érte volna meg elhozni a cuccot. Megkérdeztem a Lord menedzserétől azt is, jövőre jön-e a Lord a megyébe, de egyelőre nem mondhatott többet: majd kiderül. Én remélem, hogy sikerül összehozni - és ahogy elnéztem, sokan lennének még, akik örülnének.

 

A koncerten készült fotók a Képek menüpont alatt láthatók!

 

Naptár
Diavetítő
Szavazás
Melyik volt az utóbbi évek Lord-bulija Csongrád megyében?
Csongrád (2003)
Hódmezővásárhely (2007)
Szeged (2008)
Makó (2010)
Linkajánló